"Egy gyermekcsoport oktatásának-nevelésének bemutatása Maria Montessori pedagógiai szemléletének tükrében"
•
0 likes•2,685 views
A záródolgozat szerzője: Matán Zsófia. 2007-ben gyakorlatát nálam töltötte. Egy 1-3-4-es összevonású, tanulásban akadályozott gyermekcsoport osztálytanítója voltam ekkor.
Recommended
More Related Content
What's hot
What's hot (20)
Similar to "Egy gyermekcsoport oktatásának-nevelésének bemutatása Maria Montessori pedagógiai szemléletének tükrében"
Similar to "Egy gyermekcsoport oktatásának-nevelésének bemutatása Maria Montessori pedagógiai szemléletének tükrében" (20)
More from Ujhelyiné Szeverényi Irma
More from Ujhelyiné Szeverényi Irma (20)
"Egy gyermekcsoport oktatásának-nevelésének bemutatása Maria Montessori pedagógiai szemléletének tükrében"
- 1. A Kerek Világ Alapítványnál töltött gyakorlatom tapasztalatai Egy gyermekcsoport oktatásának – nevelésének bemutatása Mária Montessori pedagógiai szemléletének tükrében 1
- 2. TARTALOMJEGYZÉK TÉMAVÁLASZTÁSOM INDOKLÁSA .................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. EGYÜTT KEREK A VILÁG ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG BEMUTATÁSA ........................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. KOKAS KLÁRA ......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. MARIA MONTESSORI ............................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. A MONTESSORI OKTATÁS = GYERMEKKÖZPONTÚSÁG Hiba! A könyvjelző nem létezik. MONTESSORI PEDAGÓGIAI SZEMLÉLETE ___________ Hiba! A könyvjelző nem létezik. MARIA MONTESSORI PEDAGÓGIÁJA ________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik. MONTESSORI ESZKÖZRENDSZERE __________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik. MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉNEK TERÜLETEI Hiba! A könyvjelző nem létezik. NÉHÁNY JELLEGZETES MONTESSORI ESZKÖZ ______ Hiba! A könyvjelző nem létezik. KÜLÖNLEGES GYAKORLATOK______________________ Hiba! A könyvjelző nem létezik. AZ ALKALMAZOTT MONTESSORI PEDAGÓGIA BEMUTATÁSA ___Hiba! A könyvjelző nem létezik. A MONTESSORI- PEDAGÓGIAI SZEMLÉLET MEGVALÓSULÁSA A KEREK VILÁG ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN -MEGFIGYELÉSEIM, TAPASZTALATAIM A GYAKORLATOM SORÁN ____ Hiba! A könyvjelző nem létezik. ÖSSZEGZÉS .......................................................................................................................... 22 FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. MELLÉKLET .......................................................................................................................... 24 2
- 3. TÉMAVÁLASZTÁSOM INDOKLÁSA Eljött az ideje annak, hogy kiválasszam az 1 hónapos hosszúgyakorlatom helyszínét. Sokat gondolkodtam, vajon az eddig látogatott intézmények közül melyik gyakorlati hely lenne számomra a legideálisabb. Azonban édesanyám egyik délután említette, hogy egy ismerőse a Kerek Világ Alapítványnál dolgozik, ahol mozgássérült gyermekek, fiatalok nevelése-oktatása zajlik. Úgy véltem mindenféleképpen előnyömre válik, ha új környezetben próbálhatom ki magam. Emellett újabb kapcsolatokat alakíthatok ki, mind a gyermekekkel, mind a velük foglalkozó szakemberekkel. Így 2007 márciusában a telefonon egyeztetett időpontban édesanyámmal együtt elmentünk Pécsbányára, a Kerek Világ Alapítványhoz. Az igazgatónő, Molnárné Bergmann Éva röviden bemutatta az intézményt és körbevezetett bennünket az épületen. Azt mondta, minden segítségre nagy szükségük van, ezért szeretettel fogadnak a gyakorlati idő alatt, április 5.- május 2. között. Édesanyám és én is kellő megelégedettséggel és nyugalommal indultunk haza, hogy ilyen kellemes légkörben tölthetek el majd 1 hónapot. Az osztályba, ahova kerültem, a pedagógus számára nyilvánvalóvá vált, hogy a hagyományos pedagógiai módszerek nem vezetnek célhoz a gyermekek fejlesztését illetően. Az elvégzett pedagógus továbbképző tanfolyamok után Maria Montessori nevével fémjelzett pedagógiai szemléletet, valamint dr. Kokas Klára zenéből indított módszerét igyekszik alkalmazni a gyermekek harmonikus fejlesztése céljából. Az 1 hónap alatt aktív segítőként és megfigyelőként egyaránt nagyon sok tapasztalattal és élménnyel gazdagodhattam. Éppen ezért úgy gondoltam, a teljesség igénye nélkül igyekszem bemutatni a Kerek Világ Alapítványt, az osztályban tanuló gyermekeket, tanáraikat és dr. Kokas Klára alkotó munkáját. Fő témámnak mégis Maria Montessori pedagógiai módszerének bemutatását tűztem ki célul, hiszen az osztály mindennapi életét és tevékenységét ez a szemléletmód hatja át. Végezetül szeretném az 1 hónap tapasztalatait, történéseit, röviden összefoglalni. 3
- 4. EGYÜTT KEREK A VILÁG Mi a közös a havasi gyopárban és az oroszlánban? Egyszerű a válasz. Ha nem lennének, szegényebb lenne a világ nélkülük. Hitvallásunk szerint a teremtett világban mindennek értelme és minden életnek célja van. Ez az idézet fogadja azokat, akik a Kerek Világ Alapítvány általános iskolájának bejáratánál elhelyezett faliújságra tekintenek. Mielőtt bemutatnám azt az osztályközösséget, ahol a gyakorlatomat töltöttem, röviden összefoglalnám, mi mindent lehet tudni a Kerek Világ Alapítványról. A Kerek Világ Alapítvány 1990-ben alakult és elsődleges célja a fogyatékos emberek életminőségének javítása. Felismerve, hogy ehhez a folyamathoz a képzett és egészséges személyiséggel rendelkező, alkotó fogyatékos emberre éppen úgy szükség van, mint a társadalom befogadó készségének javítására. 1991-ben önkéntes szeretetszolgálati működéssel megszervezték az ép értelmű, mozgássérült gyermekek speciális napközijét, melynek keretében a gyerekek tanulmányaik elvégzéséhez kaptak segítséget. 1993-ban létrehoztak egy nappali ellátó intézményt, amely rendszeres gondozást és fejlesztést nyújtott a gyerekeknek. 1994 szeptemberétől a Pécsbányatelepi Általános Iskolával, több gimnáziummal, s a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködve biztosítják az ép értelmű mozgássérült gyermekek és fiatalok integrált oktatásának lehetőségét, valamint a terápiás foglalkozásokat. 1999-ben az Európai Unió PHARE támogatási programja segítségével elkezdődhetett az enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos, mozgássérült gyerekek képzése és a halmozottan fogyatékos, súlyosan mozgássérült gyerekek gondozási és fejlesztési körülményeinek kialakítása. Az Alapítvány négy intézményből áll: Egy általános iskolából, Egy nappali szociális intézményből és Két támogató szolgálatból. 4
- 5. Az általános iskola 1999 óta működik. Feladatuk, a Dél-Dunántúli régióban élő tanköteles korú ép értelmű mozgássérült, illetve tanulásban vagy értelmileg akadályozott mozgássérült tanulók iskolai nevelése és oktatása. Egy vagy két iskolai életmódra előkészítő év után az általános iskola 8 évfolyamának elvégzésére van lehetőség. Az iskola épületének első szakaszát 2001 januárjában adták át, amit mozgássérült gyerekek számára, akadálymentesen terveztek meg. Fontos, hogy a gyerekek családjukban maradva, a képességeiknek legmegfelelőbb oktatásban és fejlesztésben részesülhessenek, nyitottak legyenek a világra, hogy felnőve minél teljesebb értékű tagjai lehessenek a társadalomnak. Napközi igénybevételének lehetősége, logopédiai ellátás, gyógytorna, konduktív pedagógia, víz alatti mozgásnevelés, gyógylovaglás, zeneterápia, informatika, augmentatív kommunikáció (Bliss-nyelv), mind azt a célt szolgálják, hogy a gyerekek oktatásában, nevelésében az egyéni képességekhez való alkalmazkodás minél hatékonyabban megvalósuljon. Rendszeresen szerveznek ép és sérült gyerekek számára integrált nyári táborokat. A Fogyatékosok Nappali Szociális Intézete különböző korcsoportú gyerekek és fiatal felnőttek, összesen 25 fő ellátását biztosítja: Óvodás csoport: Folyamatos konduktív pedagógai fejlesztésben részesülnek, az óvodai nevelésen felül. Halmozottan fogyatékos 3-5 éves gyerekekről van szó, akik a későbbiekben vagy az iskolába integrálódnak, vagy a képzési kötelezett csoportba. Képzési kötelezett csoport: A különféle terápiák segítségével a megfelelő szakemberekkel teljesítik fejlesztő felkészítésben tankötelezettségüket 5-18 éves kor között. Ép értelmű, mozgássérült fiatalok csoportja: Az évek óta itt gondozott fiatalok mára már érettségit, vagy szakmát szereztek, illetve egyetemi tanulmányaikat folytatják. Számukra a munka világára való mentális, jogi felkészítés és munkahelyteremtés a cél. A terápiákat nekik is biztosítják és közösségi, szabadidős programokat szerveznek nekik. A Két Támogató Szolgálat fogyatékos személyek speciális alapellátását végzi és szoros kapcsolatban állnak az iskolába járó gyerekekkel és családjaikkal. A tanulókat szállítószolgálat segítségével juttatják otthonuktól az iskoláig, illetve a személyi segítők azok bejárásában segítenek, akik a tömegközlekedést (akadálymentes buszjárat) igénybe tudják venni. 5
- 6. AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG BEMUTATÁSA Az 1 hónapos gyakorlatomat összevont 1., 2., 3. osztályban töltöttem le, ahol az osztályfőnök Maria Montessori pedagógiai szemléletét alapul véve tanítja a gyerekeket. Itt szeretném leszögezni, hogy ez az iskola nem Montessori iskola, csupán módszereit igyekeznek alkalmazni az oktatásban. Irma 2002-ben került a Kerek Világ Alapítványhoz, ahol halmozottan sérült gyermekek gondozójaként tevékenykedett. 2006. szeptembere óta pedig oktatásuk és nevelésük lett a feladata. Irma negyedéves gyógypedagógiai hallgató, ami meglepő, hiszen olyan, mintha egész életében gyerekeket tanított volna. Közvetlen, kedves nő, akivel a közös munka igazi élmény volt számomra. Nagyon hálás volt minden kis segítségért, és ennek számtalanszor hangot is adott, ami igazán jól esett. Irma és a gyerekek kölcsönösen tisztelik és szeretik egymást. Kellő empátiával rendelkezik ahhoz, hogy az óra menetét a gyerekek szükségleteihez igazítsa. Talán ennek is köszönhető, hogy hatékonyan tudnak együttműködni. Irma elhivatottan és következetesen próbálja alkalmazni a Montessori- féle pedagógiai szemléletmódot. Vera a napközis tanárnő, ebédeltetéstől fél 4-ig van a gyerekekkel. Minden nap az ebédet hálaadó énekkel kezdik. Vera szép énekhangja nyugtatólag hat minden kisgyerekre. Napi szinten sajnos kevés időt tölthettünk együtt, de ez is elegendő volt ahhoz, hogy lássam milyen szeretet, kedvesség és elhivatottság vezérli mindennapi munkáját. Kreatív ötleteivel és feladataival igyekszik délutánonként a gyerekek figyelmét lekötni. Jó érzés volt úgy elindulni egy fárasztó délelőtt után, hogy Vera szinte minden nap megköszönte azt a kis segítséget is, amit Neki tudtam nyújtani. Gabi napi 8 órában segíti Irma és Vera munkáját. Nagyon nagy szükség van az ő segítségére. Odaadóan gondozza Ferikét és Fannit, emellett pedig folyamatosan szemmel tartja a többieket. Segít a tanórákon, ebédeltetésnél, fogmosásnál és a szabadidős foglalkozásokon. Több alkalommal előfordul, hogy délelőtt egyedül ő van a gyerekekkel. Ilyenkor Irmával előre egyeztetnek, hogy hogyan vezesse le az órákat. Gabi ilyenkor előnyben részesíti a mesefeldolgozást, ami nagyon tetszik a gyerekeknek. 6
- 7. A GYEREKEK Tanulásban akadályozott gyerekek járnak az osztályba, akiknek mozgássérülésükhöz, halmozott fogyatékosságként érzékszervi és más súlyos betegségek is járulnak. Zsoltika Diagnózis: Tetraparesis spastica Epilepszia Enyhe mentális retardáció Járás során térde sokszor hyperextendál Járásnál lábfejei befelé fordulnak Achillotomia gyógyult hege látható Szinkinézis kialakulatlan Vállai proractióban vannak Fokozott lumbális lordisis Zsoltika 11 éves kisfiú, aki az osztályközösségben központi szerepet tölt be. Példamutató vendégszeretet tanúsít az alapítványhoz látogató vendégekkel szemben. Ezt én is örömmel tapasztaltam. Ragaszkodó kisgyerek, akinek nagy szeretetigénye van. Emiatt igényli is a személyes kapcsolatot másokkal. Sokat beszélget tanáraival, és minden gondolatát igyekszik is megosztani velük, akár jó, akár rossz dolgokról legyen is szó. Hálás minden megértő szóért, amit a felnőttektől kap. Vannak pillanatok, amikor Zsolti képtelen saját magát és a környezetét tolerálni. Ilyenkor segítség számára, ha egyedül elvonulhat. Csendes magányában képes megnyugodni és lecsillapodni. Ebben kialakult önkontrollja nagymértékben segíti. Hangulatai irányítják, így előfordul, hogy nincs kedve tornázni. Azonban rövid időn belül meggondolja magát, bocsánatot kér, és csatlakozik társaihoz. A foglalkozásokon együttműködő, motiválással figyelmének terjedelme a tanóra egész tartamára kiterjeszthető. Montessori didaktikai fejlesztőeszközök segítségével képes előrelépni a matematika, anyanyelvi nevelés és a környezet ismeret témakörében. Az önellenőrzések során nyert sikerélmények ösztönzik a további ismeretszerzésre. Befele forduló lábfeje miatt lábujjhegyező járása egyre inkább normalizálódik. Egyensúlyérzékét néha elveszti, ami mozgását is nehezíti. 7
- 8. Ferike Diagnózis: Tetraparesis spastica extrapiramidális tünetekkel Epilepszia Dyslalia Enyhe mentális retardáció Atrophiája, kontraktúrája nincs, izületei kimozgathatók Roggyantott vagy recurvált térdekkel jár segítséggel Ferike csendes, visszahúzódó, 12 éves kisfiú, aki 2002 januárja óta jár a Kerek Világ Alapítvány általános iskolájába. Állapotából adódóan nem tud egyedül járni, segítségre van szüksége. Gabi, gyakran sétáltatja, igyekszik a babakocsit minél ritkábban használni. Nehezen, lassan, akadozva beszél. Hamar elfárad 1-1 feladat megoldásában, ilyenkor lefektetik, vagy a teremben elhelyezett matracra, vagy a folyosón lévő ágyra. Ha adódik rá lehetőség Gabi mesét is olvas neki. Ferike nagyon szereti Andersen történeteit hallgatni. Nagyon érdeklődő kisgyerek, akinek szinte mindenhez van valami igen elgondolkodtató, érdekes hozzáfűznivalója. Szeret az időjárásról beszélni, és nagyon élvezi a számítógép használatát. Kedvenc programja a Beszédmester, ahol a betűszínezés az egyik legkedveltebb időtöltése. Betűket felismeri, képolvasása jó. Hangosbeszéd gyakoroltatása nála a fő cél. Levente Diagnózis: Myotubularis myopathia hypotonia Izomtónusa testszerte hypotoniás Vállak protractióban vannak Felső végtag a törzs mellett enyhe berotációban van Levente 8 éves kisfiú, aki 2006. szeptemberében lett a kis közösség legfiatalabb tagja. Hiperaktivítása miatt az osztálytermet rendszeresen zárni kell, nehogy kimenjen. Figyelme nagyon rövid ideig köthető le a foglalkozások alatt. Bekiabálásai, futkározása rendszeresen megbontja az órák rendjét, ami megnehezíti a közös munkát. Nagy türelem, kitartás és szeretet szükséges a vele való hatékony munkához. Ilyenkor együttműködik, és lelkesen végzi feladatát. Beszéde tartalmilag adekvát, alakilag hibás. Egyensúlyérzéke gyenge. 8
- 9. Frankó Diagnózis: Tetraparesis Athetosis Halláskárosodás Nystagmus Ataxiás mozgás- görcsös testtartás Felső végtagon csavaró jellegű kényszermozgás Nyaki, háti hypotoniája Rövidült mellkasizomzata Frankó 12 éves kisfiú, aki 6 éve jár ebbe az iskolába. Súlyosan hallássérült kisgyerek, aki nem beszél, hallókészüléket nem visel. Hangokat képez, melyeket gesztikuláció kíséretében közöl környezete felé. Azonban empátiája és beleérzőképessége segíti a vele való együttműködést. Az ember sokszor úgy érzi, mintha olvasna mások gondolataiban. Egy-egy mozdulatból, tekintetből tudja, mit mikor kell éppen tennie. Kompenzációs képességei talán kismértékben enyhítik a verbális kommunikáció és a hallás hiányát. Sokszor azonban zavarja és felbosszantja, ha nem tudja megértetni környezetével a problémáját, ami teljes mértékben érthető. Frankó nagyon segítőkész mind társival, mind tanáraival szemben. A tanórákon és napközben oly mértékben igyekszik felzárkózni társaihoz, hogy minden feladatot teljesíteni akar, amit a többiek megoldanak. Ez sokszor feszültséget kelt benne, hiszen a sorozatos kudarcélmények elszomorítják. Görcsös testtartása miatt gyakran elesik, és kisebb-nagyobb sérüléseket is szerez emiatt. A felső végtag csavaró jellegű kényszermozgása miatt finommotorikája is nagymértékben gátolt. Zsolti Diagnózis: Tetraparesis spastica Felső végtagon mérsékelt spasztikus tónusfokozódás Zsolt 10 éves vak kisfiú. Hétfőn és csütörtökön hozza édesanyja az Alapítványhoz. Ekkor csatlakozik az osztályhoz, illetve egyéni fejlesztéseken is ilyenkor vesz részt. Nehezen vonható be a feladatokba, figyelme mindig Fannira terelődik, akit nagyon szeret. Ha teheti, megsimogatja és a kezét is megfogja.. 9
- 10. Fanni Diagnózis: Tetraparesis spastica Microcephalia Hallássérülés (70%, bal oldali) Anarthria Enyhe mentális retardáció Izomtónusa testszerte fokozott, felső végtagi túlsúllyal Nyaki, háti hypotónia Földön ülve háta kyphoticus Járás során csípője, térde, könyöke flexióban van, tartása aszimmetrikus Járásnál keresztez Könyöke spontán flexiós helyzetben van Fanni nagyon kedves, barátságos 12 éves kislány. Ha valaki belép a terembe, integet neki, és kedvesen mosolyog. Állapotából adódóan képtelen ellátni önmagát. Segítséggel étkezik, öltözködik és mos fogat. Önálló munkavégzésre nem képes. Szobatisztasága reménykeltően alakul. Kezeit ökölben tartja, hüvelykujja a tenyerébe fordul, emiatt a tárgyakat csak marokra tudja fogni, a fogás- elengedés azonban nehezített. Feladattudata nem alakult ki, ezért figyelme könnyen elterelődik. Merev, kifeszített ujjakkal, bal kezét a jobbal érintgetve tapsol, amikor úgy érzi jól sikerült valami. Fanni augmentatív kommunikációs képzésben részesül, mivel nem tud beszélni: Az elmúlt években elsősorban a már meglévő kommunikációs képanyag használatának gyakorlati alkalmazásával próbálkoztak. A kommunikációs füzet Fanni mindennapjainak része. A Bliss Alapítványtól beszerzett számítógépes programokkal való ismerkedést kezdték meg, melyekkel hosszú távon remélhetőleg elérhető lesz, hogy a számítógép Fanni számára kommunikációs eszközként szolgáljon. 10
- 11. KOKAS KLÁRA 2006 novemberében az iskola keretein belül többen részt vettek a “Félfigyelemből teljes figyelembe”- kezdő tanfolyamon (Kokas Klára zenéből indított módszere). Irma és Vera is elvégezték a kurzust, így ott szerzett tapasztalataikat igyekeznek beépíteni a gyerekek nevelésébe, oktatásába. Emiatt röviden bemutatnám ki is valójában Kokas Klára. Kokas Klára 1929-ben született Szanyban. Tanári diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte 1950-ben. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pszichológia szakán doktorált. Tanított, kórust vezetett általános és középiskolában. Szombathelyen zenei tagozatos általános iskolát alapított majd zenei óvodát, ahol 19541965 között dolgozott. Terápiás foglalkozásokat szervezett szüleiktől elhagyott gyermekeknek. Megalapította az Agape Zene- Életöröm Alapítványt 1990-ben. 6 évig terápiás zenei programot vezetett vak gyerekek számára. Kokas Klára Magyarországon él. Négy idegen nyelven beszél, előadásokat, bemutatókat, kurzusokat tartott Európa valamennyi országában. Témájának változatait négy könyvben írta meg. Közel száz cikket publikált. Dokumentációs filmjeinek, videofilmjeinek egész sora került bemutatásra. Négy magyar és egy nemzetközi kitüntetést kapott a zenei nevelés és a terápia terén elért eredményeiért. Szenvedélye a természetvédelem. Nemcsak pihenőit, hanem alkotó tevékenységét is szívesen folytatja a szabadban. Kokas Klára Kodály tanítványaként úttörő alkotó utat választott a zene tanítására. Nemcsak zenepedagógiát művel, hanem személyiséget formál, érzelemvilágot gazdagít, lelki nevelést alkalmaz, empátiát fejleszt. Ars poeticája a személyes élmény-érintés, az improvizatív, sémamentes út és a szolgáló alázat hármasa. …1 Kokas Klárát az ember személyiségének csodálata vezeti tanítói munkájában. A személyiséget segíti kibontani, megismerni, megerősíteni. Zenével és tánccal műveli e nagyon is bonyolult valamit… Kokas Klára a szó legősibb értelmében tanító. Varázsló, aszkéta, szent, aki nem pusztán tudását adja át, hanem önmagát, teljes, kiművelt személyiségét. A gyerekek, akiket megtanít a mozdulat szabadságára és a zene szeretetére, valószínűleg ezt a titkot lesik el tőle. …2 1 2 Dr. Bagdy Emőke pszichológus, egyetemi tanár Nádas Péter író 11
- 12. MARIA MONTESSORI Maria Montessori (1870-1952) az első olasz orvosnő és pedagógus, a XIX. század végén fejlesztette ki a gyermek nevelésével és fejlődésével kapcsolatos koncepcióit. Fiatal orvosként a római pszichiátriai klinikán kezdetben értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekekkel foglalkozott. Vizsgálatai során arra a megállapításra jutott, hogy minden érzékszervi fogyatékosság fejleszthető megfelelően megválasztott módszerek segítségével. Ennek alapján növendékei számára érzékszerveik fejlesztését szolgáló eszközöket alakított ki. Az elért eredmények bátorították Montessorit arra, hogy a módszereit egészséges gyermekeknél is alkalmazza. Érdeklődésének középpontja ettől kezdve a gyógypedagógia, valamint az egészséges gyermekek nevelése, oktatása lett. 1907-ben kapott lehetőséget arra, hogy módszerét normál gyerekekkel kapcsolatban is kipróbálja. Rómában megnyílt az első Gyermekek Háza speciálisan berendezett környezetben, a megszokottól eltérő pedagógusi magatartással és szemlélettel. Ez az intézmény gyökeresen különbözött a századforduló megszokott gyermekintézményeitől. A berendezés úgy nézett ki, hogy a gyermekek testméretéhez alkalmazkodó asztalokat, székeket helyezett el, a tevékenykedtetéshez pedig általa kifejlesztett didaktikai eszközöket használt fel. Montessori módszere Nyugat-Európában és Amerikában is elterjedt, majd nem sokkal később ismertté vált szerte a világon. Az 1980-as évek óta a Montessori-módszer újra reneszánszát éli, mivel a tudományok gyors fejlődése miatt a mai világban nem a tudás mennyisége, hanem a személyiség formálása, a képességek fejlesztése a kívánt cél. A 80-as évek végén hazánkban megindult rendszerváltoztató folyamat a tudományos közéletre, és így a neveléstudományra is megújító hatással volt. Az addig egységes oktatási rendszert az óvodai és az általános iskolai nevelés területén szakította át legkönnyebben a reformpedagógiák szelleme. 12
- 13. A MONTESSORI OKTATÁS = GYERMEKKÖZPONTÚSÁG A nevelés során egyre inkább előtérbe került a gyermekközpontúság. Azok az intézmények, melyek ezt a pedagógiai értéket vállalják fel, munkájuk során teljes egészében vagy bizonyos elemeket tekintve sokban eltérnek az általános gyakorlattól. Munkájukkal hozzájárulnak a valódi gyermekközpontúság értelmezéséhez úgy, hogy saját gyakorlatukat, tapasztalatukat összevetik a gyermeki személyiség szükségleteivel. Ilyen a hagyományos pedagógiát meghaladó, megújulásra, valódi gyermekközpontúságra törekvő pedagógia. A gyerekek egyéni ütemben haladva, önállóan és személyes érdeklődéstől vezetve fedezik fel a világot. Tapasztalatunk szerint minden gyermekben fellelhető a spontán tanulás belső hajtóerői: érdeklődés, kíváncsiság, tevékenységvágy. A tanulási folyamatokban eddig passzív, befogadó gyerekek a Montessori intézményekben szabadon mozgó, feladataikat önállóan kiválasztó és megoldó aktív gyerekekké válnak. A pedagógus szerepe is átértékelődött. Intézményeinkben segítő, támogató, csak a legszükségesebb esetben beavatkozó pedagógusok nevelnek. A pedagógus nem informátor, hanem a gyerekek önművelődési folyamatának hátterében tevékenykedő segítő. A Montessori pedagógus egyik legfontosabb feladata, hogy megteremtse a gyermekek cselekvési, tanulási vágyának kielégítéséhez szükséges környezetet és feltételeket. A háttérbe húzódva akkor és ott segíti a gyermekeket, ahol azt ők igénylik. A Montessori pedagógia elveit, eszközeit alkalmazó intézmények a tevékenységek által közvetve és közvetlenül is a mindennapi életre készítik fel a gyermekeket, ahol önállóan, önmagukban bízva, bátran kommunikálva képesek eligazodni az őket körülvevő világban. A Montessori- óvodák és iskolák tanterme, terme otthonosan van berendezve, ahol minden tanuló önállóan dolgozik a saját asztalánál. Egy közös alapszintű tananyagot leszámítva, mindenki teljesen szabadon sajátítja el az érdeklődésének leginkább megfelelő ismeretkört, amihez megfelelő eszközöket és elegendő időt kap. Nincs frontális osztálymunka, sem egyöntetű haladás és feleltetés. Az önálló, csendes, fegyelmezett munka az alapvető munkaforma. Az öntevékeny tanulási folyamatot nem törik meg szünetek, de vannak közös foglalkozások. Az egyéni munka dominanciája a jellemző. 13
- 14. MONTESSORI PEDAGÓGIAI SZEMLÉLETE Megszületett Maria Montessori olasz pedagógus. Az ő nevéhez fűződik a Montessori-módszer, amelynek célja, hogy tevékeny, segítőkész és egymással toleráns gyermekeket neveljenek békés, nyugodt légkörben. Minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen csoda. Önálló személyiség, akinek megvannak a saját igényei, a saját törekvései. A pedagógiával foglalkozó szakemberek mégis gyakran tapasztalják, hogy a gyerekek többsége nem meri a saját célját megvalósítani, mert korlátozzák őket a merev tanulási folyamatok. A Montessori pedagógia célja egy olyan légkör létrehozása, amelyben a pedagógusok a gyermeki személyiség tiszteletben tartásával felkészítik a gyermekeket az önálló döntések meghozatalára, arra, hogy vállalják cselekedeteik, döntéseik következményeit, és hogy megállják helyüket egy állandó változásokkal, kihívásokkal teli világban. Ennek elsődleges feltétele egy olyan környezet létrehozása, mely az élet minden területén felkínálja a megismerés és megtapasztalás lehetőségét. Az élmény, a motiváció a legfontosabb, a tanulás tapasztalatokon és utánzáson keresztül történik. „Help me to help myself!” ez a Montessori módszer mottója. „Segíts, hogy egyedül is tudjam, hogy magam csinálhassam, hogy segíthessek magamon. Arra taníts, hogy önálló lehessek, hogy büszke lehessek magamra! Hogy elgondolkozzam rajta, hogy képessé váljak rá, hogy eldönthessem, hogy véghezvigyem. Én magam! Mert ez az út vezet el a gyermeki lét végső céljához, a boldog felnőttséghez. Így lesz belőlem gondolkodó, érző, érzékeny, kiegyensúlyozott felnőtt. Így leszek magabiztos, boldog és kreatív, harmóniában önmagammal, másokkal és a világgal. ...” A gyermekek saját tapasztalataik alapján tesznek szert az alapvető ismeretekre, problémamegoldó gondolkodásra. A módszer célja, hogy örömüket leljék az ismeretszerzésben, a kreativitásban, önmaguk fejlesztésében. Megismerjék, szeressék és védjék a környezetet, tudjanak gyönyörködni a művészeti alkotásokban. Harmonikus gyermekközösséget alakítsanak ki a kölcsönös megértés és szeretet, közös élmények eredményeképpen. A gyermekek megtanulják kivárni egymást, és a másik foglalatosságát tisztelni. Összegezve Montessori koncepciójának nevelési célja az önfegyelem, a belső harmónia, az összetartozás, az egymásra figyelés, az önfegyelem és a felelősségtudat kifejlesztése. 14
- 15. MARIA MONTESSORI PEDAGÓGIÁJA Összefoglalva az eddigieket Montessori pedagógiája szerint akkor nevelhetjük legeredményesebben a gyermekeket, ha hagyjuk őket önállóan cselekedni, a felnőtt túlvédő gondoskodása ártalmas a gyerek számára. Montessori azt mondja, hogy "arra kell törekednünk, hogy a gyermek mindent, amire képes, önállóan el is végezhesse." Erre azonban alkalmatlanok a hagyományos iskolák, amelyek abból indulnak ki, hogy a tanító tanít, nevel és a gyermek ezen eljárások passzív elszenvedője. Montessori úgy gondolja, hogy a gyerek nevelje önmagát, hiszen fejlődését helyette más nem végezheti el. A nevelőnek nincs más kötelessége, mint e fejlődés kedvező feltételeinek megteremtése. E feltételek pedig a következők: A gyermekhez méretezett környezet: fontos, hogy az óvodában és az iskolában minden, amit a gyermek számára készítünk, valóban hozzá méretezett legyen: a szekrények, az asztalok, a székek, a lépcsők. A nevelés alapelve a gyermek aktivitása legyen. A gyermeki aktivitás lehetőséget teremt arra, hogy a gyermek képzeteit meg alkossa, érzékszerveit fejlessze, önálló tapasztalati világát felépítse. Fontos, hogy ne a felnőtt, a nevelő kényszerítse rá a sajátját véleményét. A nagyfokú gyermeki aktivitás feltételezi a szabad mozgást, a változatos önálló tevékenységeket, foglalkozásokat. A Montessori-pedagógia minden gyermeki tevékenységet megenged, ami nem akadályozza a többi gyermek szabad cselekvését, de tilos minden agresszív, másokat zavaró viselkedés. Montessori által megfogalmazott szabadságnak korlátai is vannak: a szabadságnak szerinte ugyanis csak addig van értelme, ameddig a gyermek saját életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő eszközökkel tevékenykedik Pedagógiájának legfőbb alapelve: "Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!" Ez a kijelentés utal arra, hogy a gyermek igényli az önálló tevékenységet, de ugyanakkor szüksége van a felnőtt segítségére. Olyan segítségére, amelynek mindig tekintettel kell lennie a gyermek egyedi fejlődési ütemére, önállóságvágyára. A gyermeki fejlődés fontos előfeltétele a szeretetteljes nevelői légkör, amely tekintettel van a gyermeki személyiségre. 15
- 16. MONTESSORI ESZKÖZRENDSZERE Érdemes átnézni, hogy milyen sajátos eszközöket talált ki Montessori. Az eszközök önmagukban figyelemfelkeltőek, esztétikusak, többféle képesség fejlesztésére alkalmasak. Használatuk során a gyerekek érdeklődőbbé, önállóbbá válnak és mélyebb, alaposabb tudásra lesznek képesek szert tenni. A velük való foglalkozás érzékszerveiket, megfigyelőképességüket, gondolkodásukat egyaránt fejleszti, lehetővé teszi az önálló ismeretszerzést. Az eszközök által a dolgok alaptulajdonságaival, a valósággal ismerkednek. Sokoldalúan fejlesztik a finommotorikus mozgást; elősegítik a szem-kéz koordinációt; a biztos ceruzafogást. A Montessori- eszközök úgy vannak megszerkesztve, hogy azokat csak rendeltetésének megfelelően lehet használni. Minden eszközben benne van az önellenőrzés lehetősége, így a gyermek saját magát ellenőrizheti és kijavíthatja. Fontos, hogy a gyermek megismerhesse az eszközök helyét, elhozhassa és használat után vissza is vihesse azokat. Minden gyerek addig időzik egy eszköznél, amíg belülről nem telítődik, és tovább nem lép a következő nehézségi fokra. MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉNEK TERÜLETEI A Dr. Maria Montessori által kidolgozott speciális eszközrendszer egyes elemei öt területen, egymásra épülve segítik a gyermekek kiegyensúlyozott testi és szellemi fejlődését: 1. Mindennapi életre felkészítő eszközök 2. Az érzékszervek fejlesztését elősegítő eszközök 3. A matematikai nevelés eszközei 4. Az anyanyelvi nevelést elősegítő eszközök 5. A kozmikus nevelés eszközei 16
- 17. 1. A mindennapi életre előkészítő eszközökkel a gyerekek felkészülnek a mindennapok feladataira, így korán kialakul bennük az önállóság, kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak és kialakul önértékelésük. A gyakorlatoknak nem a munkavégzés a célja, hanem a belső késztetés kielégítése. 2. Az érzékelést fejlesztő eszközök használata során megtapasztalják a méretek vizuális megkülönböztetését, három dimenzióban gyakorolják a sorba rendezést, gyarapodik szókincsük. Az érzékelési eszközökkel végzett munka felébreszti a szellemet, és felnyitja az érzékeket. Fejlődik súly-, látás-, tapintás-, hallás-, szaglás-, hő és ízérzékelésük. 3. A matematikai nevelést elősegítő eszközök a gyermekek gondolkodását irányítják és előkészítik az elvonatkoztatás begyakorlását. Ezzel megteremtik a későbbi logikus problémamegoldás alapjait. 4. Az anyanyelvi nevelést, írást, olvasást elősegítő eszközökkel azt a fogékony periódust próbálja megragadni, amikor a gyermekeket elkezdi érdekelni a betűk és számok csodája, amikor fizikailag és szellemileg éretté válnak arra, hogy elkezdjenek betűket, számokat írni. Fontos, hogy rengeteg beszélgetés legyen, ha lehet, iktassunk be a napirendbe egy reggeli beszélgetőkört. Nagy szerepe van a drámajátékoknak és a szituációs játékoknak. Ha van rá mód a tanult verseket, meséket, mondókákat ritmussal, mozgással kísérjük. 5. A kozmikus nevelés: Montessori úgy vélte, hogy a nevelés segíthet abban, hogy az emberek erőszak nélkül, békében éljenek, emberi és természeti környezetüket megbecsülve. A természet, a növények, az állatok tisztelete, szeretete, és megóvása mindannyiunk közös feladata. Tanításának lényeges eleme, hogy közvetíti az ember fontosságát a világban. A gyermekek értelmi és szellemi fejlődése mellett azonos jelentősséggel bír fizikai, testi fejlődésük is. Ehhez bőven kell lehetőséget biztosítani a szabad levegőn a kötetlen mozgásra, futkározásra. A kirándulásokon, tanulmányi sétákon, mindig újabb inspirációt kap a megismerési vágy, amit a témák utólagos feldolgozása még jobban elmélyít. 17
- 18. NÉHÁNY JELLEGZETES MONTESSORI ESZKÖZ A Montessori eszközöket vég nélkül lehetne sorolni. Nem véletlenül foglalkozik a témával egy egész könyv, melynek címe: A Montessori- eszközrendszer. Éppen ezért két eszközt választottam ki- a Rózsaszínű torony és a Barna lépcső- a részletesebb bemutatásra. Mind kettő az érzékelést fejlesztő eszközök közé tartozik. Rózsaszínű torony: Az első nagy alapeszköz. Tíz rózsaszínű kocka, amelyek mindhárom kiterjedésükben különböznek, azaz a kockák éle centiméterenként nő, 1 cmtől 1 dm-ig. Cél: Fogalmak képzése Méretek vizuális megkülönböztetése három dimenzióban A nagyság és súly közötti összefüggések megismerése Sorozatok alkotása Mozgáskoordináció és izomkontroll A kezek erősítése, az íróujjak gyakorlatoztatása Az izommemória edzése A durva és finom mozgások gyakorlása Pontosság és koncentráció Feladat: Nagyság szerinti rendezés Nagy- kicsi megtanítása Legnagyobb- legkisebb fogalma Barna lépcső: Tíz ugyanolyan hosszú és színű hasáb, amelyek két dimenzióban különböznek, az oldallapokat alkotó négyzetek éle 10 cm-ről 1 cm-re csökken. Cél: Szókincsbővítés Súly és nagyság viszonyának felmérése Mozgáskoordináció és izomkontroll Matematikára felkészülés Feladat: Méretek vizuális megkülönböztetése két dimenzióban Vastag- vékony megkülönböztetése Legvastagabb- legvékonyabb fogalma3 3 Maria Montessori Pedagógiai módszere – Tanfolyami jegyzet 18
- 19. KÜLÖNLEGES GYAKORLATOK 1. A gyermek ritmikus mozgása, amely úgy történik, hogy zenére előre megrajzolt körvagy ellipszisvonalon körbejárnak a gyerekek. 2. Csendgyakorlat: A csendnek Montessori szerint kettős szerepe van. Egyrészt pótolja az óraközi szüneteket, másrészt fokozza a gyermekek önfegyelmét. A vonalon való járás a gyakorlati élet feladatai közé tartozik. Kitűnő gyakorlat az egyensúlyozás gyakorlásához, a mozgás koordinálásához, a gyermek saját testének tudatosításához, a koncentráció által elért belső nyugalom megismeréséhez. Az osztályban a gyerekek zenehallgatás közben sétálnak végig a vonalon. Kezükben gyertyát tartanak, így egyszerre több dologra is oda kell figyelniük. Sajnos Ferike és Fanni nem tud részt venni a feladatban. Levi bizonytalan, szüksége van támogatásra, mivel gyenge az egyensúlyérzéke. Frankó azonban nagyon igyekszik, hogy a vonaltól ne távolodjon el túlságosan. Zsolti erősen koncentrál és ügyesen végig is halad a vonalon. A csend a Montessori- nevelés legjellemzőbb alapelvének tekinthető. A csend kedvező a csodálkozáshoz és a tisztelethez, az intuícióhoz, a lényeges dolgok megsejtéséhez, és felismeréséhez. A csendes, meditatív gyakorlatok során egyre nő annak az igénye és képessége, hogy koordináltabban, kecsesebben mozogjunk, és óvatosabban bánjunk a tárgyakkal.4 A csend gyakorlása során a gyerekek megtanulnak engedelmeskedni és figyelni. A csendgyakorlat hozzájárul a hallás finomításához, az egyén és ezáltal a csoport normalizálásához. Irma a délelőtti kötött tanórák helyett lazább foglalkozásokkal igyekszik a programot összeállítani. Tíz órákor kezdődik a csendjáték gyertyagyújtással. A gyerekek pontosan tudják mikor jött el a lazítás ideje, és ők figyelmeztetik a tanárnőt a csendjáték kezdetére. „A csend országa” vagy a „Boldog lelkek tánca” c. meditációs kazetták zenéjét szokták leggyakrabban hallgatni. Eközben tízórai gyanánt falatoznak egy keveset. Fanni rendszerint hangos nevetésével megbontja a csendet, ilyenkor Gabi ki megy vele a folyosóra. 4 Maria Montessori Pedagógiai módszere – Tanfolyami jegyzet 19
- 20. AZ ALKALMAZOTT MONTESSORI PEDAGÓGIA BEMUTATÁSA A Montessori módszer nagy önállóságot és felelősséget ad a gyerekeknek tevékenységük megválasztásában, figyelembe véve egyediségüket, eltérő fejlődési ütemüket, igényeiket. Ehhez speciálisan megtervezett, ösztönző, stimuláló környezetet biztosítunk. A gyerekek eredendően rendszeretők és harmonikus összhangot alakítanak ki. Ha probléma adódik, a gyerekek békés megoldást találnak. Az övék igazi kooperatív társadalom, ahol a fegyelem a szabadság velejárója. Az eszközök az élet minden területére felkészítik a gyermekeket; a gyakorlati életre épp úgy, mint a zenére, mozgásra, a társadalmi érintkezés szabályaira, az illemre. A gyermek nem mások által támasztott követelményeknek megfelelve, hanem saját belső vágyát kielégítve tanul, egyúttal megismeri és megtanulja elfogadni önmagát, felismeri erősségeit és gyengébb pontjait. Kialakul benne saját fontossága a közösség számára, felelőssége mások iránt, illetve mások különbözőségének elfogadása. Mindenki saját magához képest a legjobb és erre büszke. Úgy kell a gyerekeinkre tekinteni, hogy ha őket segítjük, a jövő társadalmát segítjük, amire őket ösztönözzük, olyan társadalmat alkotnak majd ők maguk a jövőben. Az iskolának feltétlenül biztosítania kell a gyermeki aktivitás szabad kibontakozását. Ezért lényeges változás szükséges a nevelés tudomá nyos formájának kialakításához. … Itt segíthet a helyes nevelés. Ehelyett azonban az iskolában olyan testet, lelket nyomorító dolgok közé szorítjuk a gyermekeket, mint a pad, jutalmazás, büntetés. Vajon miért? Azért, hogy csendre és mozdulatlanságra kényszerítsük őket. De hova vezet ez? Sajnos sehova! Nevelésük abból áll, hogy gépiesen beléjük sulykolunk bizonyos programokat, amelyeket többnyire a minisztériumokban állítottak össze, és törvényesen kényszerítenek ránk. Az élet, különösen pedig a gyermekeink életének semmibevétele láttán elpirulhatunk zavarunkban és szégyenünkben. Való igaz: „Napjainkban a nevelési és tanítási módszerek megújítása sürgetően szükséges. Aki ezért harcol, az az ember megújulásért küzd.” 5 5 Maria Montessori: A gyermek felfedezése 2002 20
- 21. A MONTESSORI- PEDAGÓGIAI SZEMLÉLET MEGVALÓSULÁSA A KEREK VILÁG ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN -MEGFIGYELÉSEIM, TAPASZTALATAIM A GYAKORLATOM SORÁN Dicséretre méltó az a törekvés, amit gyermek és felnőtt egyaránt megtesz annak érdekében, hogy közösen, hatékonyan tudjanak együttműködni. Mint sok minden, ez sem történik zökkenőmentesen. Számos tapasztalatra és kitartásra van szükségük a tanároknak ahhoz, hogy a lehetőségekhez mérten megteremtsék mindazokat a feltételeket, amelyeket Maria Montessori pedagógiai szemléletének törekvései megkívánnak. Az igyekezet nagy, s látszik, hogy a kezdeti lépések sikeresen alakulnak. Napról napra újabb lehetőségekkel, módszerekkel, eszközökkel bővül a kis osztály élete. Nagyon örültem annak, hogy én is segédkezhettem néhány kisebb, de talán annál fontosabb eszköz elkészítésében. A gyerekek meg élvezik azt a fajta szabadságot, amiben eddig nem lehetett részük. Nekik is meg kell szokni ezt az újfajta helyzetet, de talán nekik könnyebb dolguk van, mint tanáraiknak. … Montessori módszerében meghatározó a berendezett, előkészített környezet, ezért erre nagy hangsúlyt fektettek ebben az osztályban is. A tanterem berendezése lehetőséget kínál a csendes visszavonulásra, az aktív foglalkozásokra egyaránt. A Montessori eszközök külön helyen, polcokon vannak elhelyezve. A játékokat, fejlesztő eszközöket és a ritmushangszereket, melyeket a napközis tanárnő, Veronika készített együtt a gyerekekkel, bizonyos logika szerint helyezik el a nyitott polcokon. Megtanítják a gyerekeket arra, hogy a Montessori eszközöket csak meghatározott feladatokra lehet használni. Legtöbbször egy kis szőnyegen dolgoznak, amit a munka befejeztével, a használt eszközzel együtt a megfelelő helyre visszatesznek. Az osztálynak van egy különleges kis lakója: egy tengeri malac, akit a gyerekek gondoznak Gabi segítségével. Nagyon szeretik és mindig óvatosan bánnak vele. Saját tapasztalat alapján tanulják meg a gyerekek, milyen komoly dolog is felelősséget vállalni egy másik kis élőlény életéért. A gyermekekkel való foglalkozást minden nap azzal kezdik, hogy átbeszélik a napi aktualitásokat. Időjárás, dátum, évszakok, hónapok, stb… Ezek után énekléssel köszöntik egymást, majd megkezdődik a napi „munka”. 21
- 22. Kiemelt pontja a napnak a csendjáték. Ez idő alatt komolyzenét és relaxációs zenét egyaránt szoktak hallgatni a gyerekek. A zenei nevelés szerves része a mindennapoknak, azonos rangú a többi tevékenységformával. A gyakorlat kezdetén vittem két CD-t, a bálnák és a delfinek énekét. Nagy előszeretettel, örömmel és átlényegülve hallgatták nap mint nap az új zenéket. Értő figyelemmel kisérték szavaimat, mikor rövid előadást tartottam a delfinek és bálnák életéről. Több alkalommal is volt lehetőségem részt venni közös mozgásnevelés órán. Melinda, a gyógytornász alaposan felépített foglalkozásokat tartott a gyerekeknek. Nagyon örült annak, hogy van még egy segítsége, ez megkönnyítette munkáját. Volt alkalom, amikor Ferikével tornáztam, akit szinte teljes súlyával tartanom kellett 45 percen keresztül. Megerőltető és fárasztó volt ez a feladat, mégis hatalmas élvezettel és kitartással dolgoztunk együtt. Az egyéni fejlesztések miatt általában nem teljes az osztálylétszám a közös foglalkozások alatt. A gyerekek különböző képességei miatt a differenciált oktatás kap hangsúlyt, amennyire ezt meg lehet valósítani. Bár kis létszámú csoport, mégis minden gyerek mellé külön segítségre lenne szükség az igazán hatékony munkához. A számítógép használata nagy segítség a Montessori- szemléletű oktatás- nevelés területén. Az alapkészségeket fejlesztő programok - Varázsbetű, Beszédmester, Játszóház - megfelelő módon használva meggyorsítják és megsegítik az ismeretelsajátítás folyamatát. A gyerekek sok olyan feladatot képesek megoldani számítógép segítségével, amit a hagyományos oktatás nem tesz lehetővé. Fanni, Ferike és Frankó számára nélkülözhetetlen ez a segédeszköz, hiszen állapotukból adódóan még írni is képtelenek, azonban számítógéppel mind ez lehetségessé válik. Hatalmas sikerélményt élnek át a gyerekek egy-egy sikeres feladat megoldásakor. A saját tempóban haladás, az audió –vizuális visszacsatolás, az önellenőrzés, az önálló felfedezés, a szabálytudat kialakítása, a kreativitás, a figyelemkoncentráció mind-mind segítik a gyermeket a fejlődésben. Természetesen a pedagógus jelenléte és a háttérből való irányítása is meghatározó a helyes feladatvégzésben. Az osztályfőnök áprilisban megvette Dr. Erdélyi Andrea gesztusnyelv szótárát. Bízik abban, hogy a könyv és a hozzá mellékelt CD segítségével az osztály minden tagja oly mértékben el tudja majd sajátítani e a jelnyelvet, hogy könnyebbé válik majd az egymás közötti kommunikáció, ugyanis Fanni és Frankó nem tudnak beszélni. Ebben a feladatban nagy szerepet vállal Gabi, az asszisztens is, aki már elkezdte a gesztusnyelvet elsajátítani és igyekszik tudása legjavát átadni a gyermekeknek. 22
- 23. ÖSSZEGZÉS Hálás vagyok mindazért a kedvességért és szeretetért, amit az elmúlt időszakban kaptam a gyerekektől, Irmától, Verától és Gabitól. Nagyon sok olyan tapasztalattal és tudással gazdagodtam, amit könyvekből, előadásokból az ember nem tud elsajátítani. Köszönettel tartozom Irmának, akitől sok segítséget kaptam dolgozatom megírásához, mind írott és képanyag formájában, mind a munkájához való hozzáállásában, ami mélyen tükrözi rátermettségét és elhivatottságát ebben a szakmában. Végszó gyanánt szeretném Irma gondolataival zárni dolgozatomat. „Nyilvánvaló, hogy a hagyományos pedagógiai módszerek nem adnak igazi megoldást még a legjobb szándék mellett sem. Talán, ha most összefogva képesek leszünk megújulni, s ehhez a két továbbképző tanfolyam segítségét igénybe venni. Maria Montessori didaktikai játék eszközei, zenei nevelést elősegítő hallás- és ritmusfejlesztő gyakorlatai gyermeki lelket ismerő nézetei, valamint Kokas Klára kincset rejtő, csodákra képes „tudománya” adhat számunkra reményt az új világra. Olyan világra, ahol pedagógus és gyermek játszva, örömmel, zenével, tánccal tanulhat, fejlődhet. Hogy ne sivár pusztaság legyen a hely, ahol naponta összegyűlhetünk; ahol már sem zene, sem jó kedv, sem öröm nem lakozik, ahol már sem felnőtt, sem gyermek fel nem üdülhet. … Nem kisebb a kihívás, a tét: „oktatógépből” átalakítani az iskolát „rugalmas, gyermekközpontú élettérré”! Mindenütt szükség van erre, de kiváltképp ott, ahol olyan gyermekek élnek, akik naponta cipelik testi-lelki-szellemi terheiket. Vajon nem azért vagyunk elsődlegesen közöttük, hogy nehéz napjaikban felvidítsuk őket, könnyítsünk mázsányi terheinken?! … Ők nem a Teremtő „tévedései”… A Mindenség Alkotója jól tudja, mit miért tesz. Ők érettünk vannak itt, - ezért részükről ez „áldozati szerep”. Hatalmas „szellemek”, akik valódi szeretetre képesek. A mi dolgunk csupán a viszonzása ennek a szeretetnek. S ha ez megvalósulhat, akkor majd „dalol minden”. Akkor majd lesz zene, tánc és lesznek könnyebb tanulási módszerek… Ebben a reményben tekintek a „jövő iskolája” felé.” 6 6 Ujhelyi Jánosné: Szakdolgozat 2007 23
- 24. FELHASZNÁLT IRODALOM Maria Montessori: A gyermek felfedezése 2002 Maria Montessori: Módszerem kézikönyve Maria Montessori Pedagógiai módszere – Tanfolyami jegyzet Maria Montessori Pedagógiai módszere – Záródolgozat Készítette: Ujhelyi Jánosné Pécs, 2006 Ujhelyi Jánosné: Szakdolgozat 2007 Dr. Kokas Klára zenéből indított módszere gyermekek harmonikus fejlesztésére „Félfigyelemből- teljes figyelembe” –kezdő tanfolyam pedagógusok részére a pécsi Kerek Világ Jóléti Szolgálat Alapítvány Általános Iskolájában Tanfolyami jegyzet (2006. november 6-11.) Készítette: Ujhelyi Jánosné CD: Kokas Klára: Öröm, Bűvös égi szikra Tanfolyami segédanyag 2006 INTERNETES FORRÁS http://www.bmc.hu/kokas/index_hu.htm http://www.te-is.hu/index_elemei/kerekvilag.htm http://www.bmc.hu/kokas/index_hu.htm http://monteovi.freeweb.hu/Maria%20Montessori.htm http://www.carol.hu/text_hun/oktatas_montessori_ovoda.html http://web.axelero.hu/terisk/uj_lap_-_16.htm http://www.ezenanapon.hu/main.php?reszletes=7814=8=31 http://hegedus.name/vazlat4.htm http://gportal.hu/gindex.php?pg=12269581 http://www.kerekvilag.ngo.hu/ Matán Zsófia 2007. 24